Magyarország első tájvédelmi körzetét az ország egyik legváltozatosabb, legattraktívabb, ugyanakkor természettudományos szempontból az egyik legjobban megkutatott területén, a Tihanyi-félszigeten hozták létre 1952-ben, mely 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak.
Területe 1562 ha (fokozottan védett 195 ha). Az 1927-ben Tihanyban alapított Biológiai Kutató Intézet munkatársai nemcsak a tó vizének élővilágát kutatták, hanem rendkívül részletes vizsgálatokat is végeztek a félsziget szárazföldi részein. Tihany geológiájával, növény- és állatvilágával több száz tudományos publikáció foglalkozott. Ezek mind a természetvédelmi oltalom alá helyezést támasztották alá.
A természeti értékek európai szintű elismerésére 2003-ban került sor: az Európa Tanács a védett természeti területek Európa Diplomáját adományozta a félszigetnek.
Európában egyedülálló képződmények a Tihanyi-félsziget hévforrás-kúpjai. Az utóvulkáni hatásra feltörő hévforrások vizéből kicsapódott az oldott mész, a kova, és közetté válva forráskúpként rakódott le. Száznál is több különleges alakú és belső szerkezetű sziklaképződmény maradt fenn a félszigeten. Legnagyobb közülük az Aranyház, mely a rajta lévő sárga zuzmóról kapta a nevét. Különösen szép forrásbarlang látható az Apátság épülete alatti részen, valamint a Csúcs-hegyen.
A félsziget természeti értékei közül elsősorban a geológiai látnivalók, valamint a táj megkapóan változatos formái egész évben vonzzák a látogatókat.
A megannyi erdővel, szőlővel borított hegykúp és domb között még két sajátos tó is fűszerezi a látványt. A fokozottan védett Külső-tó számos ritka növény- és állatfajnak – mint pl. a cseh tyúktaréj (Gagea bohemica) vagy a nyugati ajtóscsiga (Pomatias elegans) – biztosít élőhelyet. A szabad vízfelületű, a faluhoz közelebb eső Belső-tavat (amely 25 m-rel van a Balaton vízszintje felett) délről határoló területen számos hévforrás-kúp (pl. Aranyház) található. A bazalttufa változatos lepusztulási formáit a Kiserdő-tetőn tanulmányozhatjuk. A Tihanyi-félsziget különleges geológiai értéke a teljes és rendkívül kövületgazdag felső-pannóniai üledéksor. Ennek leghíresebb ősmaradványa, a tihanyi kecskeköröm néven közismert, megkövesedett Congeria-kagyló, melyhez Fáy András regéje és Garay János költeménye is kapcsolódik, ma már csak ritkán kerül a felszínre…
Címlap Fotó: Arold Péter
Bár szerencsére Veszprém megyében továbbra sem tudunk koronavírussal fertőzött betegről, a vírus veszélyei miatt elővigyázatosságból az operatív törzs szakmai ajánlását Érdekel
Egy állampolgár értesítette a rendőrséget 2020. március 9-én 19 óra körül, hogy a délután folyamán ismeretlen tettes egy tihanyi építkezésről Érdekel
A KOGART gyűjteményeinek gazdag anyagából válogatott állandó kiállításon mutatjuk be a 20. század egyik legnagyobb magyar szobrásza, a nyarakat 1943-tól Érdekel
Tósoki Imre, Tihany polgármestere kéréssel fordult a tihanyiakhoz és a településre kirándulási célokkal érkezőkhöz. A koronavírus járvány terjedésével az ország Érdekel
Az aprócska gerillaszobrairól ismert Kolodko Mihály Tihanyban helyezte el legújabb alkotását. Ezúttal is egy kedves mesefigurát, a csokiimádó Gombóc Artúrt Érdekel
Érdekel minket a Te véleményed is!